HTML

mert a Kisvakond is régészként kezdte...

Friss topikok

Címkék

Viking harcosok minden nap

hyperboreus 2013.07.01. 23:46

A régészet és a hagyományőrzés nem csak, hogy kapcsolódik egymáshoz, hanem szorosan egybe is fonódik. Hazánk egyik legjobb hagyományőrző csapatában, a NORDE GARD-ban régészek is képviseltetik magukat. A csapat egyik tagjával, egyben régészhallgatóval készült az interjú.

norde gard.jpgAz Északi Gárda (https://www.facebook.com/pages/Norde-Gard-Az-%C3%89szaki-G%C3%A1rda/141494186020703)

Kik is vagytok Ti, mivel foglalkoztok?

Mi a Norde Gard, vagy más néven az Északi Gárda nevű történelmi rekonstrukciós csapat vagyunk Budapestről. Egyesületünk 2006-ban alapult. Főleg két történelmi korszak népeinek mindennapi és háborús életét ill. kultúráját szoktunk bemutatni. Az egyik a viking kor egy részlete, pontosabban a X-XI. századi normannok és ruszvikingek, utóbbiak I. (Szent) István testőrségeként Magyarországon is jelen voltak. A másik a népvándorlás kor egy részlete, a VI-VII. századi, Kárpát-medencében élt germán népek, a gepidák és a langobardok. Ezen két korszakon kívül még az I-II. századi germán törzseket is meg szoktuk olykor jeleníteni.

norde gard 3.jpgFellépés közben (https://www.facebook.com/pages/Norde-Gard-Az-%C3%89szaki-G%C3%A1rda/141494186020703)

Milyen fellépéseitek vannak?

Elsősorban történelmi fesztiválokon szoktunk fellépni, nem csak Magyarországon, hanem külföldön is. Évente megfordulunk a lengyelországi Wolinban található Vikingek és Szlávok Találkozóján, de volt már fellépésünk Németországban és Olaszországban is. Ezen kívül időnként egyéb múzeumi, városi és falusi kulturális rendezvényeken is fel szoktunk bukkanni, sőt még arra is volt példa, hogy céges programokra hívtak minket. A megrendelők igényei szerint szoktunk a fellépéseken harci, viseleti, kézműves és táborkép bemutatót tartani.

norde gard csata.jpgRohamra készülve (https://www.facebook.com/pages/Norde-Gard-Az-%C3%89szaki-G%C3%A1rda/141494186020703)

Nagyközönség hogy fogad Benneteket?

Általában nagy érdeklődéssel szoktak minket fogadni, bemutatóinkat felnőttek és gyermekek egyaránt élvezni szokták. A közönséggel való jó viszonyt az is elősegíti, hogy a bemutatók között a látogatók a táborunkban közelről is megtekinthetik és kipróbálhatják felszereléseinket, illetve válaszolunk kérdéseikre a korszakokkal és a csapattal kapcsolatban.

Hol lehet Veletek találkozni?

Évente átlagosan 8-9 fellépésünk szokott lenni. Ezek között vannak rendezvények, melyeknek állandó vendégei vagyunk, ilyen az Aquincumi Múzeum által májusban szervezett Floralia fesztivál, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok júliusban, a már fent említett lengyelországi Vikingek és Szlávok Találkozója Wolinban, szintén júliusban, a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál augusztusban, valamint a szigethalmi Emese Parkban megrendezett ’Magyarok és Vikingek Szent István udvarában’ című esemény szeptemberben. Ezeken kívül minden évi aktuális fellépéseink listája honlapunkon megtekinthető.

ng4.jpgCsatajelenet

(https://www.facebook.com/pages/Norde-Gard-Az-%C3%89szaki-G%C3%A1rda/141494186020703)

Hogy kerültél bele a csapatba?

Már gyerekkorom óta figyelemmel kísértem a Norde Gard, pontosabban a csapat elődjének számító SAGA Középkori Európai Harcművészetek Iskolája nevű egyesület fellépéseit.  Nagyon megtetszett amit csináltak, ám valódi lehetőségem becsatlakozni csak egyetemi éveim alatt adódott, amikor a csapat több tagjával is sikerült megismerkednem, és kialakult a kölcsönös bizalom. Csatlakozásom így 2011-ben történt meg.

Te régészhallgatóként hogy tudod a csapat munkáját elősegíteni?

Tanulmányaimnak köszönhetően elsősorban a népvándorláskort illetően tudom kisegíteni a csapatot hasznos információkkal az anyagi kultúráról és a történeti adatokról. Aktív hallgatóként a tudomány legfrissebb álláspontjait is közvetíteni tudom a többiek felé, valamint tisztában vagyok az adott korszakról szóló legfontosabb irodalmakkal.

Több régész képzettségű ember is van-e a csapatban?

Igen, többen is vannak a csapatban akik régészetet tanultak egyetemen és/vagy a szakmában dolgoznak. Velem együtt öt ilyen tagunk van.

ng5.jpgJó hangulatban telik a Múzeumok Éjszakája a Szépművészeti Múzeumban (https://www.facebook.com/pages/Norde-Gard-Az-%C3%89szaki-G%C3%A1rda/141494186020703)

Mennyire tudtok hitelesek lenni?

Nos, ez egy igencsak érdekes kérdés, hiszen eleve a történelmi hitelesség ilyen távoli korokba visszamenve egyszerűen lehetetlen, már csak abból az alapvetésből kiindulva, hogy hiányos adatokkal rendelkezünk a korabeli viszonyokról legyen szó akár az írott történeti forrásokról, akár a régészeti leletekről. A teljes hitelességhez ezért is csak legfeljebb közelíteni tudunk, de ez mindenképpen célkitűzésünk és törekvésünk. Tisztában vagyunk vele, hogy – mind ahogy a régészet tudományának is – fejlődnünk és fejlesztenünk kell, nem szabad megragadni egy bizonyos szinten, értem ezt mind a felszerelés mind pedig a bemutatók terén. Volt már példa rá, hogy egy-egy múzeum (pl. Hadtörténeti Múzeum) kiállítását a mi felszereléseinkkel segítettek illusztrálni és szakavatott régészek elismerésüket fejezték ki, ilyenkor én úgy érzem, hogy jó úton haladunk.

Kísérleti régészet valamelyik válfajával foglalkoztok-e?

Ebbe a témába még olyan mélyen nem ástuk bele magunkat, de vannak erre irányuló törekvéseink is. Van egy csapattársunk aki már többször is kipróbálta és gyakorolja a korabeli technikákkal való fémeszközök megmunkálását, előállítását, ezt ő fellépéseken be is szokta mutatni, illetve többször ételkészítéssel is szoktunk kísérletezni. Idén Győrben, szeptember 13-án és 14-én lesz egy Régészet napja nevű rendezvény, melyen elsősorban ezekre a kísérleti tevékenységekre fogjuk helyezni a hangsúlyt, többek között a kerámiatechnológiával, fémmegmunkálással és fegyverpróbával fogunk foglalkozni. 

Köszönöm az interjút! Sok sikert a további munkáitokhoz!

Szólj hozzá!

Sosem látott kazamaták nyomában

hyperboreus 2013.07.01. 11:37

Az Észak- és Dél-Komáromban található erődrendszerben elindul a kazamaták kitisztítása és látogathatóvá tétele. A projekt magyar-szlovák határmenti összefogásként valósul meg. Az erődrendszer az UNESCO Világörökség várományosi jegyzékén is szerepel.

monostori erod.jpgA Monostori erőd légifelvételről (http://www.civertan.hu)

A cél Közép-Európa legnagyobb erődrendszerének megújítása. A munkálatokat lőszermentesítéssel kezdik, majd az évtizedek alatt felhalmozódott hulladéktól szabadítják meg az erőd kazamatáit és várárkát. A tervek szerint új kiállítóterek, színpad, performance-tér jönne létre, jobban belekapcsolva az erődöt a két város pezsgésébe.

komárom öregvár.jpgAz Öregvár korabeli ábrázolása (www.donaukomarom.com)

A többségében magyarok által lakott Észak-Komáromban található az erődrendszer legrégebbi része, az Öregvár. Civil szerveződések már évek óta próbálják megtisztítani az Öregvár egyes részeit. Most azonban nagyobb volumenű munkálatok kezdődhetnek. 12 ezer négyzetméterrel nőne a biztonságosan látogatható terület. Emellett egy vaklabirintus és egy mobil színpad nézőtérrel kerülne kialakításra.

A Dél-Komáromban található Monostori erőd a legnagyobb területtel rendelkezik az erődrendszeren belül. 18 ezer négyzetméterrel nőne a látogatható rész. Elsősorban a várárok kitisztítása lenne terítéken, ezzel is az építmény hadi jellegét segítene megérteni. A várárok ideális hely lenne performance előadások lebonyolításához.

Ezeken túlmenően turisztikailag is felturbóznák az erődrendszert. Ennek megfelelően 50 ezer térképes kiadványt helyeznek el, melyek négy nyelven segítik az informálódást. Több érintőképernyős infopult telepítése is a tervben szerepel.

lipotkapu.jpgA Lipót-kapu az egyik szlovák bank által meghirdetett szavazáson lett a közönség kedvence. A bank jelentős összeget áldoz a kapu felújítására. (kép:www.felvidekiutazas.hu)

Az erődöt az  1550–es években kezdték kiépíteni, a török veszélytől tartva. A végvárrendszer részeként is szolgáló Öregvárat többször ostrom alá vették. Évszázados építkezés eredménye a ma látható, kiterjedt erődrendszer. 1673-ban készült el az Öregvárat kiegészítő korszerű Újvár és az ezt megerősítő Szent Péter palánk.

Napóleon hódítása elől menekülve I.Ferenc császár is ide húzódik vissza. Ennek köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia legerősebb erődrendszerévé akarja tenni Komáromot. Ekkor már tervezik  a Nádor-vonal, az Igmándi és a Monostori erőd kiépítését is.

Az 1848-49 szabadságharc során Klapka György védte a várat. A világosi fegyverletétel után Komárom védői adták meg magukat utoljára, bő egy hónapon át tartva az erődöt.

A trianoni békediktátumnak köszönhetően az erődrendszer két részre szakadt, így részben a csehszlovák hadsereg szállta meg az erődöt. A II. világháború után szovjet csapatok állomásoztak itt egészen az 1991-es kivonulásig (Észak-Komárom esetében 2000-ig használta a szlovák hadsereg). Azóta múzeumként, kiállítótérként, kulturális helyszínként próbálják kihasználni az erődrendszer egyes részeit.

erodbelul.jpgHangulatkép belülről (http://www.iranymagyarorszag.hu)

A rekonstrukcióra szánt összköltség mintegy 171 millió forintot (570 ezer eurót) tenne ki. Reméljük, mihamarabb elkészülnek a munkálatok, és részt vehetünk egy izgalmas kazamata-túrán egy európai szinten is kiemelkedő helyszínen!

(Felvidék.ma nyomán)

Szólj hozzá!

Civil fórum a győri várért

hyperboreus 2013.06.20. 10:23

Hazánk egyik legjelentősebb reneszánsz kori emlékével, a győri Duna-bástyával foglalkozott tegnap a helyi civil fórum. Építészek és egyesületek tiltakoztak a legújabb rekonstrukciós tervek ellen.

Előzmények

A XVI. században épült erődítmény maradványaira 2012 májusában bukkantak a régészek. A város eredetileg egy mélygarázs építését tervezte a Duna-bástya helyére, amely végérvényesen megsemmisítette volna az épített örökséget. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és több civil szervezet tiltakozásának hatására a város vezetése új közbeszerzési pályázatot írt ki, amely változtatott a kezdeti elképzeléseken. A mélygarázs kisebb területen kerülne kialakításra, a tervezett egy szint helyett azonban három szint várná az autósokat. A bástya feltárt részeinek többségét visszatemetik, bemutatásra csupán az egyik ágyúlejáró kerül. A beruházás befejezése és a nagyközönségnek való átadása így 2014 nyarára csúszik.

Duna-bástya.jpgA Duna-bástya légi felvételről (http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/legi_felvetelek_a_dunakapu_terrol_nezze_meg_a_duna-bastyat/2303513/)

Mi is a probléma?

A jelenlegi elképzelés szerint a várból túl kevés részlet kerülne bemutatásra. Ez azért aggályos, mert a jelentősebb részek eltűnnének a szemünk elől. Így tehát nem csak kulturális értelemben sérülne a város, de a látványosság elvesztése miatt sincs már akkora turisztikai ereje.

Másrészről az is felháborodást váltott ki, hogy terveket eddig annak ellenére nem hozták nyilvánosságra, hogy helyiek mindig is nagy figyelemmel és érdeklődéssel fordultak a műemlék iránt. A város részéről tehát elmaradt a párbeszéd eme formája.

dunakapu.jpgAz árvíz hatása

(http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/dunakapu_ter_folddel_tamasztjak_a_varfalakat/2336180/)

Kivitelezés

A beruházás 2-2,5 milliárd forintból valósulna meg. Az építészek számára nehézséget okoz a Duna közelsége és a műemlék jó állapotának megtartása. Olyan műszaki megoldást kell találni, amely egyszerre teszi lehetővé a műemlék megóvását és a víz betörésének megakadályozását.

Remélhetőleg sikerül olyan utat találni ebben a régóta húzódó, kiemelten fontos ügyben, ami szakmailag is megfelel és a győriek tetszését is elnyeri. A bástya a török támadásoknak ellenállt. Vajon a modern kor barbarizmusát túl fogja élni?

 (Kisalföld nyomán)

Szólj hozzá!

Mit veszítsünk? Maja templomokat vagy török kori műhelyeket?

hyperboreus 2013.06.15. 16:19

 Az elmúlt hónapok a műemlékek pusztításának jegyében teltek. A maja piramis esete bejárta világot, de Magyarországon is találhatunk hasonló történeteket. Már nem is lep meg, hogy a maja templom lerombolására rákeresve megközelítőleg ötször annyi magyar találatot kaptam, mint a minket közelebbről érintő Várbazár-incidens esetén. A két ügy nagyon különböző, ami összeköti őket az egyértelműen a veszteség. Hogy pontosan miről is van szó? Tekintsük át röviden!

 

Csak keress egy buldózert!


abra3.jpgHát nem sokkal egyszerűbb a közeli piramisból kitermelni a mészkövet? - gondolhatta az ötletgazda is, akinek kiléte máig nem tisztázott. Az egykori épületet már benőtték a növények, de a helyiek és laikusok is egyetértenek azzal, hogy egyértelműen felismerhető volt a maja piramis. (Forrás: http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/05/14/lebontottak_a_2300_eves_maja_piramist/)

 

 A maja templom elpusztításáról szóló hírek először a belizi hírcsatornán jelentek meg május 10-én, de hamarosan világhírűvé váltak a karibi útépítők. A közfelháborodást az i. e. 500 és 250 közé tehető Noh Mul piramis elbontása okozta.

 A baj azonban megtörtént, és a régészek is csak későn érkeztek a helyszínre. Az épület falait nagyrészt elbontották a munkagépekkel, ami megmaradt az az első esőzések után össze fog omlani. Így az egyik legépebb állapotú maja piramis semmisült meg örökre.

 A piramis egykor egy 40.000 fős település központjában állhatott, egy magas rangú személy (nemes vagy pap) háza vagy középület (pl. templom) lehetett. Az is elképzelhető, hogy 2300 éve itt ontották vérét az ősi maja áldozatoknak.

 A belizi törvények egyértelműen tiltják a Kolombusz előtti műemlékek megrongálását, így komoly büntetésre számíthat az építtető cég és a terület tulajdonosa, akár 10 évet is kaphatnak a világhírű műemlék elbontásáért.

 

Mi a fontosabb?

 A Várkert Bazár esete már koránt sem örvend akkora népszerűségnek, még magyar körökben sem. Igaz, itt a veszteség meg sem közelíti a lerombolt piramisét, viszont igencsak tanulságos esettel állunk szemben.

 Az Ybl Miklós tervezte bazár felújítása során barokk kori falszakaszra és török kori ágyúöntő-műhelyre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum régészei. Meglepetésként érte a kutatókat a lelet, mivel arra számítottak, hogy Ybl 19. századi építkezései során a korábbi korok emlékeit jó részt elpusztította. Ő azonban az egykori falakat és épületeket megtartotta, földdel fedte el.

  

abra2.bmpRégészek és építtetők a Várkert Bazárnál (http://index.hu/belfold/budapest/2013/05/09/torok_kori_romokat_bontanak_el_a_varbazarnal/)

 

 A kormány nyomására régészeinknek rendkívül rövid idő alatt, kevés pénzből kellett megoldania a leletek dokumentálását, miután a szakmai bizottság áprilisban a falak elbontásáról döntött. A szakemberek nem értékelik tragikusnak a helyzetet: a pontos régészeti dokumentáció segítségével a leletek jól kutathatók, a falak rekonstruálhatók.

 

Modern építkezések a műemlékek ellen

 

 Mindkét esetben egy friss építkezés, úthálózat- vagy városfejlesztés kapcsán szembesülünk a régi korok építményeinek elbontásával. A törökkori műhely legnagyobb problémája, hogy rossz helyen volt: a főváros közepén nem sok esélye volt a nagyrészt föld alatt álló épületnek. A történet mégis jó véget ért: a régészek áldozatos munkájának köszönhetően egy pontos dokumentáció készült. Ennek segítségével jobban megérthetjük a török kori Buda életét. Úgy gondolom, erre igenis büszkék lehetünk.

 Miért veszteség ez valójában? A ledokumentált falakat elbontották, így eredeti helyükben többé nem lehet őket vizsgálni. A tudomány fejlődésével, a későbbiekben felfedezésre váró technikák már nem nyújthatnak támpontot még több információ felgyűjtésére. Emellett egy írásos-digitális dokumentáció megsemmisülése valószínűbb, mint falak pusztulása.

 Utóbbira cáfolna rá a piramis esete. A nagy felháborodást keltő pusztítás oka a nyersanyag újrafelhasználása volt. Bár ez nem idegen még az őskorban, középkorban élő emberektől sem, reménykedtünk abban, hogy mára már felismertük: a veszteség ekkor nagyobb, mint a nyereség. És valójában ezzel mind tisztában is vagyunk, hiszen a hír megrázta a belizieket, és az egész világot is.

 Sajnos, Magyarországon is előfordulnak a maja piramis tragédiájához hasonló esetek. Ezek oka többnyire abban keresendő, hogy az építkezéseken a beruházónak kell finanszíroznia a feltárás költségeit, amit nyílván nem tesz meg mindenki szívesen. Csupán építési céllal már egyre ritkábban pusztítanak műemlékeket, ami azzal is magyarázható, hogy nálunk egyre kevesebb, még álló építmény található.

 

Végül már csak egy kérdésem maradt: Milyen örökséget hagyunk magunk után, ha azt a keveset is elbontjuk, ami ránk maradt a múltból?

funnystudy

5 komment

Filmajánló: A véres Róma aranykora

hyperboreus 2013.05.24. 00:27

A város forgatagában falakon kígyózó festményeket, egymással harcoló graffitiket és mozaikból kirakott gorgófejet pillantunk meg a rég letűnt korok zenéjét hallgatva. Ezekkel a képekkel indult 2005-ben a Róma című sorozat, amely csupán két évadon át engedett bepillantást az ókor egyik legnagyobb államának életébe. Folytatását remélhetőleg már a filmvásznon köszönthetjük a közeljövőben.

r1.png

A kihalt Róma utcáján (Forrás: http://beardylollipop.files.wordpress.com/2010/07/rome-tv-series.jpg)

 

A Római Birodalom egyik legizgalmasabb pillanatában kapcsolódunk a történelem folyamába. A Birodalom két leghatalmasabb férfija indul meg egymás ellen. Caesar Galliában elért sikerei után katonáival Róma felé veszi az irányt, de az őszülő hajú Pompeius sem vár ölbe tett kézzel. Még ki sem hűlt ifjú arájának, Caesar lányának teste, amikor a római arisztokrácia akcióba lép, és sorra vonultatják fel leányaikat Róma első embere előtt.

De nem csupán a gazdagok és szépek életét követhetjük figyelemmel a forrongó Rómában. A sorozat másik szála két legionárius pályájára koncentrál, akik háborúból háborúba vonulnak vezetőikkel, de az otthon melegében sem lelnek békére.

r2.png

Egy nem túl szabályos katonai alakzat (http://static.guim.co.uk/sys-images/Arts/Arts_/Pictures/2009/6/26/1246006775160/Kevin-McKidd-as-Lucius-Vo-001.jpg)

 

Szex és vér a két mozgatórugója a közelmúltban készült történelmi sorozatoknak. A rómaiak ebben sem maradnak alul. Amíg Galliában a csaták kellős közepén harcolunk a legionáriusokkal, addig Rómában kiélvezhetjük az elit ágyjeleneteit, ármánykodásait vagy perverzióit. Érdekes ez a brutális, sokkal ösztönösebb, kissé állatias viselkedés, amivel a múltbéli karaktereket általában felruházzák a manapság készülő művekben.

A jól megírt forgatókönyv mellett a jelmeztervezők, díszlettervezők munkáját is dicséret illeti, mivel durva hibákkal nem lehet találkozni a filmben. Egyértelmű, hogy az alkotók alaposan utána jártak a forrásoknak, s csupán kisebb tévedéseket említhetnénk, amit a látvány feledtet. Egyetlen példát azonban nem tudok figyelmen kívül hagyni: többször említik, hogy Caesar „császári” címre, „császári” babérokra törhet. De hogyan tenné? Az első császár a filmben is szereplő Octavius csak Caesar halála után jut hatalomra, így a császárság fogalma ekkor még nem létezett. Helyesebb lenne a türannisz vagy a zsarnok megnevezés, amivel egyébként valóban jellemezték Caesart kortársai.

r3.png

Édes római élet (http://2.bp.blogspot.com/-7KI8VLuPiVs/T5l2br9qlkI/AAAAAAAABRE/SkJRwRRR_Io/s1600/rome9.jpg)

Az érdeklődőknek jól bemutatja a római élet bizonyos szegmenseit. Ilyen például a római szépségápolás, ami nem sokkal maradt el a maitól; ugyanúgy használtak egykor gyantát szőrtelenítéshez, ahogyan különböző illatszereket és sminket is kentek magukra az emberek. Az istenekkel való kufárkodás jól tükrözi az egykori római vallás maitól eltérő szemléletmódját. Különösen tetszik Pullo fogadalma a sorozat elején, mikor azt sem tudja, pontosan melyik istenhez kellene imádkoznia.

A kisebb hibáktól eltekintve egy jól megírt és szórakoztató sorozatot készítettek a 2000 évvel korábbi, arany korát élő Rómáról, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.

funnystudy

Szólj hozzá!

hyperboreus 2013.04.10. 22:22

kisvakond_1365625370.jpg_471x453

Szólj hozzá!

Kiket adtak a régészek a világnak?

hyperboreus 2013.04.10. 22:09

Hírességek - akikről sosem hinnéd, hogy régészek.  Van köztük világhírű színész, utánozhatatlan író , királyi sarj vagy épp Nobel-díjas kémikus. Lássuk a névsort!

Hugh Laurie: Dr. House a gyógyítás előtt sírásást tanult. Cambridgeben szerztett diplomát régészet-antropológia szakon. Tanulmányai alatt lépett be az egyetem színjátszó körébe. Humoristaként és színészként hamar kapott szerepet komédiákban, játékfilmekben. Rövid ideig forgatókönyvet is írt. A Golden Globe díjas színész az „eredeti“ szakmáját sosem gyakorolta.

house.jpg

Ricardo Francisco Eichmann:  hírhedt náci SS-vezér fia. Adolf Eichman zsidó származása ellenére vált az SS Obersturmbannführerjévé. A Harmadik Biodalom bukása után Argentínába szökött. Innen a Moszad titkosügynökei rabolták el, majd Izraelbe hurcolták. Kivégzése ürügyén a zsidó állam egy napra eltörölte a halálbüntetés tiltását. Az 58 éves Ricardo szakterülete a Közel-Kelet és Egyiptom ókori régészete. Német Régészeti Intézet keleti részlegének igazgatója.

eichmannék.jpg
Agatha Christie: Hivatalosan sosem szerzett régészdiplomát, tapasztalatot viszont annál inkább. Második férje, Max Mallowan régész volt. Ásatásaira és utazásaira felesége mindig hűségesen elkísérte. A feltárásokban az írónő is aktívan kivette a részét. Több regényének alapötletét ezen kalandok ihlették. Ezek közül leghíresebb a Gyilkosság Mezopotámiában és a Halál a Níluson. Férjét munkássága miatt lovaggá ütötték, ezért Agatha is dáma címet kapott.

639765_agatha-christie-spisovatelka-detektivky-max-mallowan.jpg

Károly herceg: walesi herceg, a brit trón várományosa. Egyetemi diplomáját a Cambridge-i Egyetemen szerezte régészet-antropológia szakon. Azóta összesen kilenc tiszteletbeli doktori címet kapott több nagy-britanniai és új-zélandi egyetemtől.

károly.jpg

Zsófia spanyol királyné: görög és dán királyi hercegnőként látta meg a napvilágot. Házassága révén jutott a spanyol trónra. Athénban tanult régészetet, zenét és gyermekgondozást. Károly herceghez hasonlóan ő is több egyetem díszdoktori címét birtokolja.

zsófia.jpg

Margit dán királynő: IX. Frigyes fiúgyermek híján lányát készítette fel az uralkodásra. Európa több egyetemére is járt. A filozófia, jog, politológia, művészettörténet és közgazdaságtan mellett Cambridge-ben régészetet is tanult. A királynő 1991-ben Magyarországon is járt.

margit.jpg

Gulietta Masina: olasz színésznő, Federico Fellini felesége. Gyermekkora óta a színjátszás érdekelte. Édesapja nyomására kezdett el egyetemre járni Rómában. A régészet mellett irodalmat és filozófiát tanult. Mindeközben az egyetemi színjátszókör sorban ítélte neki a főszerepeket. Halála előtt az UNICEF olasz nagykövete is volt.

masina.jpg

Gabriel Byrne: ír színész. Dublinban tanult régészetet, később azonban a színészet felé fordult. Olyan nagysikerű filmekben játszott, mint a Vasálarcos, Stigmata vagy az Apám nevében. Népszerűségét mutatja, hogy az UNICEF írországi kulturális nagykövetnek választotta.

byrne.jpg

Cansu Dere: az Ezel című sorozat hősnője. De szerepet kapott a Farkasok völgye-Irak mozifilmben is. Isztambuli Egyetemen szerzett régészdiplomát. Azóta modellkedéssel és színészkedéssel foglalkozik.

dere.jpg

Richard Laurence Millington Synge: Nobel-díjas kémikus. Először régészetet tanult, majd kémikusi pályán folytatta. 1952-ben A. Martinnal megosztva kapta az elismerést a kromatográfiás szétválasztási módszer kidolgozásáért.

synge.jpg

Móra Ferenc: gyermek- és ifjúsági irodalom mellett a magyar régészet hőskorában is meghatározó szerepet játszott. Az ásatásai és publikációi a korabeli viszokhoz képest modernek és szakszerűnek számítottak. Több olyan tézist is megfogalmazott, amely a mai kutatások alapját jelentette. Szegeden a megyei múzeum az ő nevét viseli.

mora_ferenc_1.jpg

Kisvakond: bizony, Kisvakond is régészként kezdte... Zdenek Miler hőse a TV-s szereplései előtt a föld túrásával foglalatoskodott. Erdei barátaival, Nyuszival és Sünivel máig hajlamos ásót ragadni, és régi szenvedélyének hódolni.

kisvakond2.jpg

3 komment